Csanda Sándor
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
Részletek
Csanda Sándor (GyGy)
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor, 1975–1986 között tanszékvezető). 1960–1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Kutatási területe a régi magyar irodalom, a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok, ill. a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom. Számos antológia, szöveggyűjtemény közreadója, összeállítója (Magyar Nap 1936–1938, 1975; Fábry Zoltán Válogatott levelezése 1916–1946, 1978), szerkesztette a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát (1981). 1970-ben Madách Imre-díjat kapott. – Fm. Valóság és illúziók (tan., 1961); Első nemzedék (tan., 1968); Harmadik nemzedék (tan., 1971); Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (tan., 1973); Szülőföld és irodalom (tan., 1977); Fábry Zoltán (tan., 1980); Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai (1985); Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai (tan., 1986).
Kisújfalu (Nová Vieska)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 880, ebből 854 (97,0%) magyar, 17 (1,9%) szlovák; [2011] – 737, ebből 645 (87,5%) magyar, 84 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 666 (90,4%) magyar, 61 (8,3%) szlovák. V: [2011] – 517 ref., 142 r. k., 10 ev. – A ~hoz tartozó Aradpusztára, az Ullmann család és az esztergomi érsekség felosztott nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. A falu magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1787-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kis Róbert: Kisújfalu története a kezdetektől 1900-ig (2000).
Kovács János
(* 1926. jún. 8. Alsócsöpöny, † 2014. okt. ? Kisújfalu) Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben...megnyit →
(* 1926. jún. 8. Alsócsöpöny, † 2014. okt. ? Kisújfalu) Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben...megnyit →
Részletek
Kovács János (HG)
(* 1926. jún. 8. Alsócsöpöny, † 2014. okt. ? Kisújfalu) Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben iskolaigazgatóként. Innen az 1952/53-as tanévben a Galántai Járási Nemzeti Bizottság tanügyi osztályára került tanfelügyelőnek, majd újabb állomása 1953−1956 között Felsőszeli volt, ahol az alapiskola igazgatója lett. 1956−1970-ben Kisújfalun tanított, ezt követően az 1988-as nyugdíjba vonulásáig a kürti alapiskola pedagógusa volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának (1963−1990). Gyermekkórusokat alapított és vezetett. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolája 2002-ben díszoklevéllel, 2009-ben aranyoklevéllel ismerte el pedagógusi munkásságát.
Varga Erzsébet
(* 1951. jan. 12. Kisújfalu, † 1999. ápr. 8. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. Párkányban érettségizett (1969), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974–1981-ben a Hét, 1981-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője. 1990-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, majd...megnyit →
(* 1951. jan. 12. Kisújfalu, † 1999. ápr. 8. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. Párkányban érettségizett (1969), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974–1981-ben a Hét, 1981-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője. 1990-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, majd...megnyit →
Részletek
(* 1951. jan. 12. Kisújfalu, † 1999. ápr. 8. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. Párkányban érettségizett (1969), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974–1981-ben a Hét, 1981-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője. 1990-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, később vezető szerkesztője. Kritikákat, irodalomtörténeti tanulmányokat is írt; műfordítással is foglalkozott. – Fm. Zöld vizek, piros kavicsok (v., 1976); Jégmadárkák télben (v., 1988); A fecskebekecs (gyermekv., 1992); Pozsony (útikönyv, 1995); Szlovákiai turistalexikon (1999).